2. ábra. Vallásosság és szerhasználat közvetítő változóinak mediátor modelljei
3. ábra. A Hatvan Másodperces Rajzteszt „Én és Isten” körök ábrázolásmódjainak előfordulási arányai a különböző szereket használók, ill. absztinensek körében
Hárdi István:A kísértés képi világa a Szent Antal-ábrázolások tükrében – Változatok egy témára
1. kép. Az írországi Moon temploma melletti, 10. századból való szoborkereszt részlete: A Remete és két ördög, alatta hatfejű sárkány
2. kép. Bolognai magyar mester 1330 körüli kódexében két ördög és egy sárkánytestű démon támadja a Remetét
3. kép. Martin Schongauer (1430−1491): Szent Antal kínzása, 1490 körül
4. kép. Matthias Grünewald (1475−1528): Szent Antal kínzása, isenheimi oltárrészlet, 1515 körül, Colmar, Mussée d’Unterlinden
5. kép. Hieronymus Bosch (1450−1516): Szent Antal kísértése, 1505–1510 között, Lisszaboni oltár, Prado, Madrid
6. kép. Id. Lucas Cranach: Szent Antal mint remete, 1520 körül, Litomerice, Dóm
7. kép. Id. Lucas Cranach: A Remete a levegőben (részlet)
8. kép. Hallucináció egyik ábrázolásmódja a dinamikus rajzvizsgálatban.
9. kép. Joos van Craesbeeck (1605 k. − 1661): Szent Antal kísértése, 1655 körül, Kunsthalle, Karlsruhe
10. kép. Félicien Rops (1833−1898): Szent Antal kísértése, 1878, Belga Királyi Könyvtár, Brüsszel
11. kép. Salvador Dalí (1904−1989): Szent Antal kísértése, 1946, Musée d’Art Modern, Brüsszel
12. kép. Cornelius Fraenkel: Szent Antal megkísértése, 1983
Németh István: A meztelen igazság: ószövetségi alakok kompromittáló helyzetben
1. kép. Lucas van Leyden: Zsuzsanna és a vének, rézmetszet, 1508 k.
2. kép. Jacopo Tintoretto: Zsuzsanna és a vének, 1555 k., Kunsthistorisches Museum, Wien
3. kép. Sebastiano Ricci: Betsabé a fürdőben, 1720 k., Szépművészeti Múzeum, Budapest
4. kép. Jan Massys: Judit Holofernész fejével, 1543, Museum of Fine Arts, Boston
5. kép. Peter Paul Rubens: Zsuzsanna és a vének, 1607 k., Galleria Borghese, Róma
6. kép. Artemisia Gentileschi: Zsuzsanna és a vének, 1610, Schönborn-gyűjtemény, Pommersfelden
7. kép. Alessandro Allori: Zsuzsanna és a vének, 1561, Musée-Magnin, Dijon
8. kép. Jacob Jordaens: Zsuzsanna és a vének, 1653, Statens Museum for Kunst, Koppenhága
9. kép. Joos van Craesbeeck (1605 k. − 1661): Szent Antal kísértése, 1655 körül, Kunsthalle, Karlsruhe
10. kép. Rembrandt Harmensz van Rijn: Zsuzsanna és a vének, 1636, Mauritshuis, Hága
11. kép. Jacob Jordaens: Candaules és Gyges története, 1646, Nationalmuseum, Stockholm
12. kép. Franz von Stuck: Zsuzsanna és a vének, 1907 k., magángyűjtemény
Juhos Rózsa: Sepulchrum: művészet és liturgia a késő középkorban
1. kép. Krisztus holtteste egy szarkofág tetején, Münster
2. kép. Oltárkő vagy felszentelt ostya helye<
3. kép. Fából készült szentsír, Whenhausen
4. kép. Mária templom, Zwickau
5. kép. Szent Jakab templom, Zwickau
6. kép. Úrkoporsó, Garamszentbenedek
7. kép. Krisztus-szobor, Garamszentbenedek
Miskei Antal: Az istenanya-kultusz Ráckevén – Adalékok a ráckevei
szerb templom védőszentjének ikonográfiájához
1. kép. A ráckevei Istenanya Elszenderedése szerb ortodox templom
2. kép. Oltárkő vagy felszentelt ostya helye<
3. kép. Istenanya a Gyermekkel (Szent Kozma és Damján-kápolna, keleti fal)
4. kép. Az Istenanya életét bemutató szekkók a pronaoszban (északi fal)
5. kép. Az Istenanya-trónus (naosz, északi oldal)
6. kép. A Jessze-fa ábrázolása (Keresztelő Szent János-kápolna, nyugati fal)
7. kép. Deészisz (Utolsó ítélet, pronaosz, nyugati fal)
Lipp Mónika: Művészet és betegápolás a 18. században: az egri irgalmasok
kórházának és rendházának egykori berendezése
1. kép. Huetter Lukács: Erdődy Gábor püspök, háttérben az egri irgalmasok kórháza és rendháza, 1748‒1760 között, 166×130 cm (Az Egri Főegyházmegye tulajdona).
2. kép. Egykori betegszoba (ma koncertterem) a brnói irgalmasrendi kórházban, 2015
3. kép. Ismeretlen festő: Szűz Mária, az Irgalmasság Anyja, az irgalmas szerzetesek védelmezője, 1739, (Graz, irgalmasok rendháza)
4. kép. Betegszoba ábrázolása, a 3. kép részlete
5. kép. Rafael arkangyal szobra az egri irgalmasok rendházának homlokzatán, 2012
6. kép. Ismeretlen festő: Istenes Szent János egy beteggel, 19. század, 203×155 cm (az Egri Főegyházmegye tulajdona)
7. kép. Franz Sigrist: Orvosi gyakorlat, 1781 (mennyezetkép részlete az egri Líceum dísztermében)
8. kép. Franz Sigrist: Az orvostudomány: az orvosi iskolában oktatott tantárgyak, 1781 (mennyezetkép részlete az egri Líceum dísztermében)
9. kép. Huetter Lukács: Jézus betegeket gyógyít, 1753 körül, 42×50 cm (az ebédlő lambériájának részlete az egri irgalmasok rendházában), fotó: Lónyainé Nagy Éva
10. kép. Huetter Lukács: Jézus és az ördögtől megszállott, 1753 körül, 42×35 cm Az ebédlő lambériájának részlete az egri irgalmasok rendházában. Fotó: Lónyainé Nagy Éva
11. kép. Ismeretlen festő: Istenes Szent János az irgalmasság testi cselekedeteivel, 1770 előtt, 230×130 cm (az Egri Főegyházmegye tulajdona)
Gellér Katalin: A lipótmezei kápolna falképei és üvegfestményei
1. kép. Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), Budapest
2. kép. Nagy Sándor: Krisztus, falkép a szentélyben
3. kép. Nagy Sándor: Krisztus, János és Máté evangélista
4. kép. A kupola díszítése (részlet)
5. kép. A kupola díszítése (részlet)
6. kép. Nagy Sándor–Róth Miksa: Ádám és Éva a Paradicsomban, ólmozott üvegablak részlete
7. kép. Nagy Sándor–Róth Miksa: Az Utolsó Ítélet ablak részlete
8. kép. Nagy Sándor–Róth Miksa: Az oldalhajó ablakának részlete
9. kép. Nagy Sándor–Róth Miksa: Az oldalhajó ablakának részlete
10. kép. Kolo Moser üvegablaka a steinhofi Szent Leopold templomban
Apor Eszter: A mikrográfia mint képalkotó technika megjelenési formái
a zsidó, a protestáns és a katolikus vallásos kultúrában
1. kép. Ferdinand von Kirchner (?) (19. század első fele): Rudnay Sándor esztergomi hercegprímás és bíboros emléklapja, papír, szépia- és tollrajz, 58,1×82,6 cm, MNM TKCs, ltsz.: 9370.
2. kép. Ferdinand von Kirchner (19. század első fele): Gróf Brunszvik József portréja, Papír, szépia- és tollrajz, 62,7×87 cm, MNM TKCs, ltsz.: 3/ 1922. Rj.
3. kép. Ferdinand von Kirchner (?) (19. század első fele): Gróf Nádasdy Mihály képmása, papír, szépia- és tollrajz, 80,1×57,6 cm, MNM TKCs, ltsz.: 9352.
4. kép. Ferdinand von Kirchner (19. század első fele): II. (I.) Ferenc osztrák császár és magyar király portréja, papír, kézi rajz, kézírás, tus, 52,2×41 cm, MNM TKCs, ltsz.: 1256.
5. kép. Ferdinand von Kirchner (?) (19. század első fele): II. (I.) Ferenc osztrák császár és magyar király portréja, papír, kézi rajz, kézírás, tus, 34,9×41,9 cm, MNM TKCs, ltsz.: 1450.
6. kép. Andreas Ernst (19. század első fele) – Ferdinand von Kirchner (19. század első fele): II. (I.) Ferenc osztrák császár és magyar király portréja, papír, tollrajz- és vízfestmény, részben kalligráfia, 48,8×34,2 cm, MNM TKCs, ltsz.: 56.1199.
3/a. kép. Gróf Nádasdy Mihály képmása, részlet
6/a. kép. II. (I.) Ferenc osztrák császár és magyar király portréja, részlet
7. kép. Ismeretlen mester (13. század): Kódexlap, Pergamen, tinta, 35,5×21,4 cm, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (Budapest) tulajdona, ltsz.: 64.633.
8. kép. Mordecháj ben Eliezer kántor (1828. február 16.): Siviti-tábla, Papír vagy pergamen, színes tinta (?), 67×53,5 cm, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (Budapest) tulajdona, ltsz.: 64.1240.
9. kép. Ismeretlen német mester (19. század eleje): Luther Márton képmása, papír, pontozó modorú rézmetszet, 49,8×35,5 cm, MNM TKCs, ltsz.: 56.752.
10. kép. Ismeretlen magyar mester (1800 után): Kálvin János képmása, papír, pontozó modorú rézmetszet, 28,5×19,6 cm (körülvágott), MNM TKCs, ltsz.: 63.112.
1/a. kép. Rudnay Sándor esztergomi hercegprímás és bíboros emléklapja, részlet
Szántó István: Votív – A népi kultúra vallásos tárgyi emlékeinek megjelenése
a képzőművészetben
1. kép. Szív, 2012, enkausztika, falap, 70 × 50 cm
2. kép. Viaszágy, 2012, méhviasz, vas, 195 × 106 × 160 cm, Pécsi Tudományegyetem, Szívgyógyászati Klinika, Átrium
3. kép. Cím nélkül, 2012, enkausztika, falap, 120 × 85 cm
RÍTUS ÉS PERFORMANSZ
Schiller Vera: Rituális események megjelenése Euripidész műveiben
1. kép. Crispijn de Passe I. Maarten de Vos nyomán: Lázár és a Gazdag ember parabolája, 1600 körül
2. kép. A zürichi Münsterhof id. Hans Leu oltárképének részlete, a zürichi Landesmuseumban őrzött eredetijének replikája nyomán
3. kép. Speculum Conscientiae egy spanyol hóráskönyvből (Las Muy Ricas Horas de Juana I de Castilla)
4. kép. Az elkárhozott Lélek monológja Lummenaeus à Marca Dives Epulo című tragoedia sacrájából. Dives Epulo, tragoedia sacra = Iacobus Cornelius A Marca, Opera omnia, qua poetica,qua oratoria, qua historica, Lovanii 1613 (*5ro–7vo [prelimin.]; 1–40 [szöveg]). Példány: Regensburg, Staatliche Bibliothek, 999/Lat.rec.461. Az elkárhozott Lélek zárómonológja 33–35.
5. kép. Luther Márton A fösvény Gazdag és a szegény Lázárról szóló sermójának címlapja metszettel. Luther, Martin: Ain Sermon, Secundu[m] Lucam am 16. vo[n] dem verdampten reyche man, Un[d] des selige[n] armen Lazaro, Kürtzlich geprediget, [Augsburg], [1522] [VD16 L 6206], forrás: München, Bayerische Staatsbibliothek, Digitale Sammlungen
Sepsi Enikő: A „szent” dramaturgiája Valère Novarina színházában
1. kép. Meghajlás a térben. Andrea Mantegna: Halott Krisztus (cca. 1480, Pinacoteca di Brera, Milánó)
2. kép. Valère Novarina
3. kép. L’Acte inconnu. 2007, Avignon, drámaíró és rendező: V. Novarina, látványterv: Philippe Marioge, zene: Christian Paccoud, fotó: Olivier Marchetti
4. kép. A képzeletbeli regényíró a Képzeletbeli operettben (246 egymástól elkülönülő mondat a káosz pillanatában)
5. kép. Képzeletbeli operett. Rendezte V. Novarina, Odéon (2010), képkivágás a Duna Televízió és a Debreceni Csokonai Színház Párizsban forgatott L’Amour est voyant c. filmjéből
6. kép. A. Lesage: Festmény no. 1, 1912–1913.
3/a. kép. Gróf Nádasdy Mihály képmása, részlet
8. kép. A középkori ikonok hatása a színpadképre (L’Acte inconnu, 2007, Avignon, Rendező: V. Novarina, látványterv: Philippe Marioge, zene: Christian Paccoud)
Prontvai Vera: Kísérlet a liturgikus színház kompozíciójának megragadására
– Az igazság keresése Visky András Tanítványok című drámájában
1 a. kép. Tamás és Júdás kabátcseréje, részlet a Tanítványok című előadásból
1 b. kép. Tamás és Júdás kabátcseréje, részlet a Tanítványok című előadásból
2. kép. Bertalan története, részlet a Tanítványok című előadásból
Kékesi Kun Árpád: Színházi transzcendentalizmus – Romeo Castellucci
Isteni színjátékáról
1. kép. Inferno, rendezte: Romeo Castellucci, Festival d’Avignon, 2008
2. kép. Inferno, rendezte: Romeo Castellucci, Festival d’Avignon, 2008
3. kép. Inferno, rendezte: Romeo Castellucci, Festival d’Avignon, 2008
4. kép. Inferno, rendezte: Romeo Castellucci, Festival d’Avignon, 2008
5. kép. Inferno, rendezte: Romeo Castellucci, Festival d’Avignon, 2008
6. kép. Inferno, rendezte: Romeo Castellucci, Festival d’Avignon, 2008
7. kép. Purgatorio, rendezte: Romeo Castellucci, Festival d’Avignon, 2008
8. kép. Purgatorio, rendezte: Romeo Castellucci, Festival d’Avignon, 2008
9. kép. Purgatorio, rendezte: Romeo Castellucci, Festival d’Avignon, 2008
10. kép. Purgatorio, rendezte: Romeo Castellucci, Festival d’Avignon, 2008
11. kép. Purgatorio, rendezte: Romeo Castellucci, Festival d’Avignon, 2008
12. kép. Paradiso, rendezte: Romeo Castellucci, Festival d’Avignon, 2008
9. kép. Joos van Craesbeeck (1605 k. − 1661): Szent Antal kísértése, 1655 körül, Kunsthalle, Karlsruhe
14. kép. Inferno, Rendezte: Romeo Castellucci, Festival d’Avignon, 2008
Farkas György: Popkoncert mint szakrális performansz – Transzcendens és transzgresszivitás a japán Babymetal együttes előadásaiban
1. kép.
2. kép.
3. kép.
4. kép.
5. kép.
6. kép.
7. kép.
8. kép.
9. kép.
10. kép.
11. kép.
12. kép.
9. kép.
14. kép.
15. kép.
16. kép.
17. kép.
18. kép.
19. kép.
20. kép.
21. kép.
22. kép.
23. kép.
24. kép.
25. kép.
26. kép.
27. kép.
28. kép.
29. kép.
30. kép.
31. kép.
32. kép.
33. kép.
34. kép.
35. kép.
36. kép.
37. kép.
38. kép.
39. kép.
40. kép.
41. kép.
42. kép.
43. kép.
44. kép.
45. kép.
46. kép.
47. kép.
48. kép.
49. kép.
50. kép.
51. kép.
52. kép.
53. kép.
54. kép.
55. kép.
56. kép.
57. kép.
58. kép.
59. kép.
60. kép.
61. kép.
62. kép.
63. kép.
HANG ÉS ZENE
Nyerges Gabriella: Adalék a Pange lingua zenei prozódiájához
1. kép. Az első kiadású kotta címlapja
Kovács Imre: A tájélmény mint összművészeti alkotás – Liszt: Zarándokévek I.
(Svájc) kultúrtörténeti kontextusához
1. kép. Inferno, rendezte: Romeo Castellucci, Festival d’Avignon, 2008
2. kép. Inferno, rendezte: Romeo Castellucci, Festival d’Avignon, 2008
3. kép. Inferno, rendezte: Romeo Castellucci, Festival d’Avignon, 2008
4. kép. Inferno, rendezte: Romeo Castellucci, Festival d’Avignon, 2008
5. kép. Inferno, rendezte: Romeo Castellucci, Festival d’Avignon, 2008
Bukáné Kaskötő Marietta: A „szent” zene szolgálatában – Adalékok
a cecilianizmus magyarországi történetéhez
1. kottapélda. Szerző nélkül: A mise kezdetére, 1–11. ütem
2. kottapélda. Giovanni Pierluigi da Palestrina: O crux ave, 1–7. ütem
3. kottapélda. Giovanni Pierluigi da Palestrina: Dies santificatus, 1–12. ütem
4. kottapélda. Franz Xaver Witt: Tui sunt coeli, 1–5. ütem
9. kottapélda. Buchner Antal: Regina coeli, 6–22. ütem
10. kottapélda. Halmos László: Hodie Christus natus est, 1–12. ütem
M. Tóth Géza: Operaelőadás és istentisztelet – Gondolatok Johann Sebastian Bach
Máté-passiójának félszcenírozott előadása kapcsán Mendelssohn
hangszerelésében, Magyar Állami Operaház, 2013. március 28
1. kép. Elias Gottlob Haussmann: Johann Sebastian Bach portréja, 1748
2. kép. Bach eredeti Máté-passió partitúrájának egy oldala
3. kép. Látványtervek a Máté-passió operaházi előadásához
4. kép. Látványtervek a Máté-passió operaházi előadásához
5. kép. Látványtervek a Máté-passió operaházi előadásához
6. kép. Látványtervek a Máté-passió operaházi előadásához
7. kép. Látványtervek a Máté-passió operaházi előadásához
8. kép. Látványtervek a Máté-passió operaházi előadásához
Lovász Irén: Barlangtól a kupoláig: szakrális terek akusztikai hatásairól
– Az archeoakusztikától a hangterápián át a kortárs előadó-művészetig
1. kép. Hal Salfieni Hypogeum, Málta, fotó: Malta Heritage
2. kép. Az Alvó Istennő szobra (The Sleeping Lady) Kr. e. 3600–2500, National Museum of Archaeology, Valetta, Málta, fotó: Malta Heritage