Spirituális lelki jóllét
mint szerhasználati protektív tényező

Kövi Zsuzsanna – Grezsa Ferenc – Mirnics Zsuzsanna – Rózsa Sándor – Vargha András – Kása Dorottya – Koós Tamás – Vass Zoltán

Bevezetés

Az elmúlt évtizedekben számos tudományos tanulmány látott napvilágot a vallásosság, spiritualitás, lelki jóllét témakörében. A vallásosság szervezett hitrendszert, rituálék és gyakorlatok összességét foglalja magában, a spiritualitás ugyanakkor a hitnek egy személyesebb, nem intézményesített formáját is jelölheti,1 amelyet mint egy felsőbb erőben levő hitet és azzal való kapcsolatot definiálhatunk.2 Kutatások sora igazolta a spiritualitás és a mentális egészség3 kapcsolatát, ugyanakkor a kutatások metaanalízise mégsem hozott egyöntetű képet. Míg Wong, Rew és Slaikeu4 azt találták, hogy 1998 és 2004 között a témában készült tanulmányok 90%-a pozitív kapcsolatot mutatott a vallásosság és a mentális egészség között, Bergin5 arra jutott metaanalízisében, hogy nem megbízható a kapcsolat.

Kutatások eredményei szerint a spiritualitás a jobb megküzdési képesség, a társas támogatottság, a pozitív érzelmek előtérbe helyezése, az egészségesebb életvitel, a vallási rituálék és személyes hit révén segít hozzá a jobb testi-lelki egészséghez.6

Sok kutató azt hangsúlyozta, hogy a spiritualitás a problémákkal való megküzdést azáltal segíti, hogy értelmet ad azoknak és növeli az élet értelemteliségét.7

Gumilar8 kutatása azt mutatta, hogy a vallásosság fordított kapcsolatban van az impulzív élménykereséssel, és így feltételezhetően védőtényezőt jelent az impulzivitással-élménykereséssel kapcsolatos problémás viselkedésekkel szemben, mint amilyen például a szerhasználat.

A 2002-ben, több mint 12 000 fős reprezentatív mintán végzett Hungaro­study9 eredményei szerint a vallásgyakorlók valóban kisebb arányban dohányoztak vagy fogyasztottak alkoholt és összességében is egészségesebb életvitelt folytattak. Hatékonyabb megküzdési stratégiákat alkalmaztak, amikor egy problémával szembesültek: többször használtak problémafókuszú coping stratégiát és kevesebbszer emóciófókuszút, mint például a dohányzás és alkoholfogyasztás.

A spiritualitást mint szerhasználati protektív tényezőt több nemzetközi kutatási eredmény is alátámasztotta.10 Ugyanakkor fontos megemlítenünk, hogy bizonyos kábítószereket, különösképp hallucinogéneket, éppen hogy spirituális élmények miatt fogyasztanak.11 Alan Watts a pszichedelikus drogokat úgy írta le, mint olyan szereket, amelyek misztikus, vallási és kozmikus élményeket idéznek elő.12

Módszer

Minta

Országosan közel 300 iskola 500 osztályában (3., 5., 7., 9. és 11.) történt mérés.

A mintánk 6272 diákból állt, összesen 3033 lány (átlagéletkor=13,73, SD=3,12) és 3239 fiú (átlagéletkor=13,94, SD=3,17) vett részt a vizsgálatban.

Mérőeszközök

Hatvan Másodperces Rajzteszt

A Hatvan Másodperces Rajzteszt13 módosított változatában a következő instrukció szerepelt:

Ábrázold egy-egy körrel a.) magadat és a barátodat, b.) magadat és egy másik barátodat, c.) magadat és édesapádat, d.) magadat és édesanyádat, e.) magadat és testvéredet, f.) magadat és egy tanárodat, g.) magadat és akit nagyon szeretsz, h.) magadat és akit nem szeretsz, i.) magadat és az iskolát, j.) magadat és egy problémát, k.) magadat és a problémát egy év múlva, l.) magadat és a boldogságot, m.) magadat és a rosszkedvet, n.) magadat és a jókedvet, o.) magadat és hangulatodat az utóbbi időben, p.) magadat és Istent!

Szerhasználat

A dohányzási szokásokat, eddigi túlzott mértékű alkoholfogyasztást és a kábítószer-használatot is mértük egy-egy ötfokú skálán. Külön is rákérdeztünk, hogy a fiatalok használtak-e már marihuánát vagy hasist, amfetamint, LSD-t vagy más hallucinogént, kokaint, ecstasyt, heroint, dizájner drogot, sziput, altatót vagy nyugtatószert orvosi utasítás nélkül. A szerhasználati változókból egy főkomponenst készítettünk (R2=60,79%).

Vallásosság, Spirituális lelki jóllét

A vallásosságot a „Hiszel-e Istenben?” kérdés mellett mértük a templomba járás és az imádkozás gyakoriságával, az Istennek való hálaadás mértékével, valamint három kérdéssel a Spirituális Egészség és Élet Orientáció Kérdőívből.14 A hét kérdésből egy főkomponenst készítettünk (R2= 65,314%).

További mérőeszközök

– Gyerek Depresszió Kérdőív nyolc iteme:15 negatív hangulat, interperszonális problémák, anhedónia, negatív önértékelés és hatékonyság hiánya. Megbízhatóság: α=0,735.

– Cantril-létrák:16 tízfokú létra az aktuális és 5 év múlva becsült általános jóllét jelölésére.

– Stresszkeltő helyzetekre vonatkozó megküzdési kérdőív:17 problémafókuszú, érzelemfókuszú megküzdés és elkerülés alskálákkal. Megbízhatóság: α1=0,807, α2=0,803, α3=0,763.

– Élet értelme:18 3–3 tétel az élet értelmességének megélésére, és annak keresésére. Megbízhatóság: α1=0,642, α2=0,513.

– Impulzivitás (Temperamentum és Karakter Kérdőív junior változat, JTCI impulzivitás alskálája).19 Megbízhatóság: α=0,803.

– Szenzoros Élménykeresés Skála.20 Megbízhatóság: α=0,804.

– Családi Komplexitás Skála:21 családi légkör. Megbízhatóság: α=0,605.

– Baráti kapcsolatok: barátkozás nehézsége, barátok száma, kedvelhetőség és népszerűség. Megbízhatóság: α=0,635.

– Deviáns barátok: baráti közösség deviancia-mutatóját az éjszakai kimaradás, az iskolakerülés, az alkoholfogyasztás és a cigarettázás, a rongálás, valamint a verekedés jelentette. Megbízhatóság: α=0,595.

– Deviáns viselkedés: rossz társaságba keveredés, idősebbek társaságának keresése, hazugság és csalás, lopás, valamint iskolakerülés. Megbízhatóság: α=0,706.

– Iskolai légkör: a gyerek szereti-e az iskolát, kedveli-e a tanárait és szívesen van-e együtt osztálytársaival. Megbízhatóság: α=0,773.

Eredmények

Elemzéseink szerint az életkorral növekszik a különböző szerek használata. Az 1. ábrán látható, hogy a középiskolások több mint fele dohányzott már és ivott alkoholt, míg az általános iskola 7. osztályában a megkérdezetteknek csak kb. negyede. A kábítószerek közül a marihuána prevalenciája volt a legmagasabb, de általános iskolában még 7. osztályban sem haladta meg az 1%-ot. Ugyanakkor a 9. osztályosoknak már 7%-a, a 11. osztályosoknak pedig 15%-a fogyasztott marihuánát.

A vallásosság és a szerhasználat, valamint a háttérváltozók kapcsolatát mutatja az 1. táblázat, ahol olyan parciális korrelációs eredményeket láthatunk, melyek az életkor hatását kiszűrve mutatják az összefüggéseket.

	VALLÁSOSSÁG	DOHÁNYZÁS GYAKORISÁGA	BERÚGÁSOK SZÁMA	KÁBÍTÓSZER-HASZNÁLAT GYAKORISÁGA	KIPRÓBÁLT DROGOK SZÁMA	SZERHASZNÁLATI ÖSSZMUTATÓ
VALLÁSOSSÁG		-0,06**	-0,06**	-0,02	-0,03*	-0.05**
Depresszió	-0,02	0,06**	0,00	0,06**	0,05**	0.06**
Jelen a Cantril-létrán	0,07**	-0,02	0,04**	-0,03*	-0,04**	-0.02
Jövő a Cantril-létrán	0,10**	0,02	0,06**	0,00	-0,04**	0.02
Problémafókuszú megküzdés	0,23**	-0,05**	-0,07**	-0,04*	-0,03*	-0.07**
Érzelemfókuszú megküzdés	0,10	0,01	0,00	0,01	0,01	0.01
Elkerülés	0,06**	0,07**	0,10**	0,03	0,03*	0.08**
Élet értelme	0,18**	-0,06*	-0,05*	-0,04*	-0,04*	-0.07*
Élet értelmének keresése	0,14**	-0,02	0,01	-0,02	0,00	-0.02
Impulzivitás	-0,10**	0,22**	0,28**	0,19**	0,13**	0.29**
Szenzoros élménykeresés	-0,08**	0,19**	0,34**	0,20**	0,13**	0.30**
Családi légkör	0,10**	-0,14**	-0,12**	-0,12**	-0,08**	-0.17**
Barátok	0,06**	0,08**	0,14**	0,04**	0,03*	0.09**
Deviáns barátok	-0,03	0,20**	0,33**	0,21**	0,14**	0.31**
Deviáns viselkedés	-0,08**	0,33**	0,40**	0,31**	0,17**	0.45**
Iskolai légkör	0,21**	-0,02	-0,02	-0,03*	-0,03*	-0.03*

1. táblázat. Szerhasználat és vallásosság parciális korrelációi lelki egészséggel kapcsolatos változókkal, az életkor hatását kiszűrve

* 5%-os szignifikanciaszint

** 1%-os szignifikanciaszint

Láthatjuk, hogy a vallásosság és a szerhasználat között egy negatív irányú, gyenge kapcsolat mutatkozik: a nagyobb vallásosság alacsonyabb szintű szerhasználattal jár együtt. A vallásosság legnagyobb mértékben a problémafókuszú megküzdéssel mutat összefüggést, de 0,1 feletti értékkel korrelál az értelemteli élet érzésével és annak keresésével, valamint a pozitív iskolai légkörrel is. A szerhasználati összmutató legnagyobb mértékben a deviáns-impulzív-élménykereső viselkedéssel és deviáns barátokkal mutat együttjárást, de 0,1 feletti korreláció mutatkozik a barátkozás mértékével és a rossz családi légkörrel is.

A következőkben mediátor elemzésekkel vizsgáltuk a potenciális közvetítő változók hatását. A problémafókuszú megküzdés mellett a deviáns viselkedést, impulzivitást, szenzoros élménykeresést egy összesített főkomponensként (R2=0,74) vettük bele a modelljeinkbe. A 2. ábrán láthatók azok a modellek, amelyek szignifikáns direkt és indirekt hatásokat tártak fel. A vallásosság a problémafókuszú megküzdés növelésén, valamint az impulzív-deviáns-élménykereső viselkedés csökkentésén keresztül egyaránt közvetíti protektív szerhasználati hatását, melyek közül erősebb az impulzív-deviáns viselkedéssel mutatkozó összefüggés.

A következőkben középiskolások körében azt vizsgáltuk, hogy a szerhasználati összmutatót hogyan jósolják be a Hatvan Másodperces Rajzteszt egyes mutatói lineáris regresszió útján. Az eredmények szerint a rajzteszt mutatói 4,5%-os megmagyarázott varianciát adnak és rávilágítanak, hogy a nagyobb mértékű szerhasználat összefüggést mutat:

– a tanárt szimbolizáló kör távolabbra rajzolásával,

– az Istent szimbolizáló kör relatív kicsire rajzolásával,

– az iskolát szimbolizáló kör távolabbra rajzolásával,

– a problémát szimbolizáló kör relatív nagy méretével,

– a barátot szimbolizáló kör közelebbre rajzolásával, valamint

– az anyát szimbolizáló kör távolabbra rajzolásával.

A rajzteszt validitásának ellenőrzésére végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a vallásosság kérdőívvel mért értékek szignifikánsan együttjártak a rajzteszt mutatóival: az Isten-kör közelsége (-0,296**), valamint az Isten kör relatív nagy mérete (0,315**) magas vallásosságot jelzett.

A 3. ábrán azt láthatjuk, hogy jóllehet a kérdőívvel mért vallásosság értéke a teljes absztinenciát mutatók csoportjában a legmagasabb, viszonylag alacsony náluk az egymást metsző (16%) ill. egymást tartalmazó körök (5%) előfordulása az „Én és Isten” lerajzolásakor. A metsző körök legnagyobb arányban az LSD-t ill. heroint már fogyasztott serdülőknél fordultak elő (34, ill. 40%). Én-kört tartalmazó Isten-kör előfordulása az amfetamint, kokaint fogyasztók csoportjában számottevően magasabb (6–7%), mint az absztinensek esetében (3%). Az Isten-kört tartalmazó Én-kör ábrázolás pedig egyedül az LSD-t vagy más hallucinogént fogyasztottak esetében haladta meg az 5%-ot: 6%-uk rajzolta eképpen kapcsolatát Istennel és csak 27%-uk ábrázolta különálló körökként (az absztinensek esetében ez 56%).

Diszkusszió

Vizsgálatunk a vallásosság és a szerhasználat közötti szignifikáns, de gyenge kapcsolatokat tárt fel. Korrelációs eredményeink megerősítették a vallásosságnak a lelki jóllétre gyakorolt hatását azáltal, hogy a vallásosság, spirituális lelki jóllét összmutatója számottevő pozitív összefüggést mutatott a megküzdéssel, az élet értelemteliségével és annak keresésével, a pozitív iskolai és családi légkörrel, a pozitív jövőképpel és a megfontolt-kontrollált viselkedéssel (impulzivitás alacsony értékével). A legmagasabb korreláció a vallásosság és a problémafókuszú megküzdés között mutatkozott, mely megerősíti a Hungarostudy22 eredményeit, miszerint a vallásosak gyakrabban használnak problémafókuszú coping stratégiát, azaz hatékonyabban oldják meg a problémáikat és nem menekülnek el azok elől szerhasználatba vagy más deviáns viselkedési formába.
A vallásosságnak a problémamegoldó megküzdésen keresztül érvényesülő szerhasználati protektív hatását mediátor elemzéseink is megerősítették.

A vallásosság és a szerhasználat kapcsolatát a másik oldalról, azaz a szerhasználat felől megközelítve azt láthatjuk, hogy a szerhasználat a legerősebb összefüggést a deviáns-, impulzív-, élménykereső viselkedéssel és a baráti társasággal mutatja. A deviáns, kontrollálatlan, újdonságkereső viselkedés a vallásosság alacsony fokával járt együtt, Gumilar23 eredményeivel összhangban. Mediátor elemzéseink szerint a vallásosság e deviáns viselkedési formák csökkentésén keresztül is érvényesíti szerhasználati védőhatását, sőt, itt még nagyobb közvetett hatás mutatkozott, mint a problémamegoldásnál. Az önkontrollt ösztönző vallási tanok, a vallási normákat követő közösségekhez tartozás védenek a kontrollálatlan viselkedés és a deviáns csoportokhoz való kapcsolódás ellen.24

Eredményeink szerint az „Én és Isten” körök közelebbre rajzolása, valamint az Isten kör relatív nagy mérete jósolta be a magas vallásosságot. Az Isten nagyobb körként történő ábrázolása a szerhasználat alacsonyabb fokával járt együtt, ami a hit szerhasználati védőhatását jelezte. Ugyanakkor az az ábrázolási mód, amelynél Isten-kör tartalmazza az Én-kört, legnagyobb arányban az LSD-t használóknál jelent meg.

Ez összhangban van azon kutatási eredményekkel, miszerint bizonyos kábítószereket, különösképp hallucinogéneket (mint amilyen az LSD), használóik a spirituális élmények miatt fogyasztják.25

A rajzteszt eredményei továbbá azt is megerősítették, hogy a szerhasználat súlyosabb lelki problémák esetén magasabb, és hogy elsősorban a pozitív iskolai környezet és a tanárokkal való jó kapcsolat, másodsorban pedig az anyával való jó kapcsolat jelent védelmet, viszont a túlzott mértékű barátkozás rizikótényezőként hat (főként a deviáns barátokkal való túl közeli kapcsolat révén). Mindez a támogató közösségek és elfogadó-szerető környezet jelentőségét mutatja, valamint azt, hogy az iskolai közeg még az otthoninál is fontosabb szerhasználati védőtényező, ahogy erre Cheng is rámutatott.26

Összefoglalva tehát eredményeink arra mutatnak rá, hogy a pozitív értékrendre, önfegyelemre, problémamegoldásra tanító segítő szociális közeg az, amely megvédheti a bizonytalanságokkal küzdő serdülőket attól, hogy káros szerhasználatba meneküljenek problémáik elől, és úgy véljék, hogy ezek a szerek „segítik” majd őket a problémamegoldásban, a stresszkezelésben és társas kapcsolataik fenntartásában.

Bibliográfia

Aldrich, M. R.: Tantric cannabis use in India, Journal of Psychedelic Drugs, 1977/9, 227–233.

Bergin, A. E.: Values and religious issues in psychotherapy and mental health, American Psychologist, vol. 46., 1991/4, 394–403.

Cantril, H.: The Pattern of Human Concerns, New Brunswick, Rutgers University Press, 1965.

Cheng, J.: The Effect Factor for Students’ Deviant Behavior, The Journal of Human Resource and Adult Learning, vol. 8., 2012/2, 26–32.

Cloninger, C. R. – Svrakic, D. M. – Przybeck, T. R.: A psychobiological model of temperament and character, Archives of General Psychiatry, vol. 50., 1993/12, 975–990.

Csíkszentmihályi, M. – Rathunde, K. R. – Whalen, S. – Wong, M. – Halmos, M.: Tehetséges gyerekek: flow az iskolában, Budapest, Nyitott Könyvműhely, 2010.

De Ridder, D. T. D. – van Heck, G. L.: Coping Inventory for Stressful Situations: CISS Handleiding, Lisse, the Netherlands, Swets Test, 2004.

Ellison, C. G. – Levin, J. H.: The religion–health connection: Evidence theory and future directions, Health Education and Behavior, vol. 25., 1998/6, 700–720.

Endler, N. S. – Parker, J. D. A.: Coping Inventory for Stressful Situations. (CISS) Manual (second edition), Toronto, Multi Health Systems, 1999.

Fehring, R. J. – Brennan, P. F. – Keller, M. L.: Psychological and spiritual well-being in college students, Research in Nursing and Health, vol. 10., 1987/6, 391–398.

Fisher, J. W.: Reaching the heart: assessing and nurturing spiritual well-being via education, Doctoral Dissertation, Australia, University of Ballarat, 2009.

Grezsa F. – Surányi Zs.: Fiatalok szerhasználata, Budapest, Kiadvány Szülőknek és Pedagógusoknak, Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet, 2014, 1–91.

Gumilar, I.: Multidimensional religiosity and Sensation-Seeking, M.A. Thesis at Laurentian University, 2011, 102.

Hoyle, R. H. – Stephenson, M. T. – Palmgreen, P. – Lorch, E. P. – Donohew, R. L.: Reliability and validity of a brief measure of sensation seeking, Personality and Individual Differences, vol. 32., 2002, 401–414.

Koenig, H. G. – George, L. K. – Hays, J. C. – Larson, D. B. – Cohen, H. J. – Blazer, D. G.: The relationship between religious activities and blood pressure in older adults, International Journal of Psychiatric Medicine, vol. 28., 1998/2, 189–213.

Kopp Mária, Székely András, Skrabski Árpád: A vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban, in Kopp M. – Kovács M. E. (szerk.): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Budapest, Semmelweis Kiadó, 2006.

Kovacs M.: The Children’s Depression Inventory (CDI) manual, North Tanawanda, New York, NY, Multi-Health Systems, 1992.

Luby, J. L. – Svrakic, D. M. – Przybeck, T. R. – Cloninger, C. R.: The Junior Temperament and Character Inventory: preliminary validation of a child self-report measure, Psychological Reports, vol. 84., 1999/3, 1127–1246.

Martos T. – Konkolÿ-Thege, B.: Those who search and those who find – Assessing the presence of and search for the meaning in life with the Hungarian version of the Meaning in Life Questionnaire, Magyar Pszichológiai Szemle, vol. 67., 2012/1, 125–149.

May, G.: Will and spirit: A contemporary psychology, San Francisco, Harper Row, 1982.

McCuller, W. J. – Sussman, S. – Dent, C. W. – Teran, L.: Concurrent prediction of drug use among high risk youth, Addictive Behaviors, vol. 26., 2001/1, 137–142.

Pargament, K. I.: The psychology of religion and coping: Theory, research, and practice, New York, Guilford Press, 1997.

Pullen, L. – Modrcin-Talbott, M. A. – West, W. R. – Muenchen, R.: Spiritual high vs high on spirits: is religiosity related to adolescent alcohol and drug abuse?, Journal of Psychiatric and Mental Health Nursing, vol. 16., 1999, 3–8.

Redeker, N. S. – Smeltzer, S. C. – Kirkpatrick, J. – Parchment, S.: Risk factors of adolescent and young adult trauma victims, American Journal of Critical Care, vol. 4., 1995, 370–378.

Roof, W. C.: Spiritual marketplace: Baby boomers and the remaking of American religion, Princeton, N. J., Princeton University Press, 2000.

Rathunde, K.: Optimal Experience and the Family Context, in Csikszent­mihalyi, M. – Selega, I. – Csikszentmihalyi, M. (szerk.): Optimal Experience: Psychological Studies of Flow in Consciousness, Cambridge University Press, 1988, 342–363.

Rózsa S. – Várfiné Komlósi A. – KőN. – Vetró Á. – Gádoros J. – Csorba S.: A gyermek- és serdülőkori depresszió kérdőíves mérésének lehetősége a klinikai és normatív mintán szerzett tapasztalatok alapján, Pszichológia, vol. 4., 1999, 459–482.

Stafford, P. G.: Psychedelics encyclopedia, Berkeley, CA, And/Or Press, 1977.

Steger, M. F. – Frazier, P.: Meaning in life: One link in the chain from religiousness to well-being, Journal of Counseling Psychology, vol. 52., 2005/4, 574–582.

Steger, M. F. – Frazier, P. – Oishi, S. – Kaler, M.: The Meaning in Life Questionnaire: Assessing the Presence of and Search for Meaning in Life, Journal of Counseling Psychology, vol. 53., 2006/1, 80–93.

Strawbridge, W. J. – Shema, S. J. – Cohen, R. D. – Kaplan, G. A.: Religious attendance increases survival by improving and maintaining good health behaviors, mental health, and social relationships, Annals of Behavioral Medicine, vol. 23., 2001/1, 68–74.

Vass Z.: A „Hatvan Másodperces Rajzteszt” (SSDT) felvételéhez szükséges eszközök, instrukciók és kódolási leírás kutatási célra, Kézirat, belső használatra, Budapest, Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, 2009.

Vass Z.: A Hatvan Másodperces Rajzteszt (SSDT) mint a kötődés- és kapcsolatvizsgálat új módszere, Magyar Pszichiátriai Társaság VII. Nemzeti Kongresszusa, 2011, 178.

Vass Z.: A képi kifejezéspszichológia alapkérdései – szemlélet és módszer, Budapest, L’Harmattan, 2011.

Vass, Z.: The SSCA method, in Quo vadis (art) therapy?, International Scientific Conference of Art Therapists, Bratislava, Institute for Art Therapy Education, Civic Organisation Terra Therapeutica, 2011, 18.

Vass, Z.: The Sixty Second Drawing Test, in Quo vadis (art) therapy?, International Scientific Conference of Art Therapists, Bratislava, Institute for Art Therapy Education, Civic Organisation Terra Therapeutica, 2011, 18.

Vass, Z. – Vass, V.: The Sixty-Second Drawing Test, IX International Congress of the SIPE, 10th Portuguese Congress of Art Therapy (50 years commemoration of the SIPE), 2009, Abstr. Book, 59.

Vass, Z.: A Psychological Interpretation of Drawings and Paintings, The SSCA Method: A Systems Analysis Approach, Alexandra Publishing, 2012, 928.

Watts, A.: Psychedelics and religious experience, California Law Review, 56, 1968/1, 74–85.

Wong, Y. J. – Rew, L. – Slaikeu, K. D.: A systematic review of recent research on adolescent religiosity/spirituality and mental health, Issues in Mental Health Nursing, vol. 27., 2006/2, 161–183.