A kötet szerzői

Ádám Anikó (Ph.D) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Romanisztikai Intézetének és Francia Tanszékének vezetője, egyetemi docens. Kutatási területei: összehasonlító irodalomtudomány, 19. és 20. századi francia irodalom és művészetek kapcsolata, fordítástörténet. A Francia Kapcsolat kutatócsoport alapítója és egyik vezetője, a RETINA International (Recherches Esthétiques & Théorétiques sur les Images Nouvelles & Anciennes) francia kutatócsoport tagja.

Apor Eszter művészettörténész-muzeológus. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatott szakirányú tanulmányait követően, 2010 óta a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának munkatársa. Részt vesz a magyar történeti ikonográfia tematikailag sokszínű emlékeinek aktuális kutatásaiban. Az interdiszciplináris szemlélet híve.

Bukáné Kaskötő Marietta muzikológus, a Zeneakadémia Doktori Iskolája zenetudományi programjának hallgatója, a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének oktatója. Készülő disszertációjában a cecilianizmus magyarországi történetének 1897–1950-ig terjedő időszakát dolgozza fel. Ehhez kapcsolódóan 2013/14 telén a KAAD ösztöndíjasaként folytatott kutatásokat Münchenben, Regensburgban és Lichtensteinben.

Czeglédy Anita (Ph.D) a Károli Gáspár Református Egyetem Német Nyelv és Irodalom Tanszékének vezető docense. Kutatási területei: interkulturalitás és transzkulturalitás a német nyelvű irodalmakban, identitás és emlékezetkutatás, jelenkori német és osztrák irodalom, a magyarországi németek irodalma; a „volt NDK” és a „Wende” irodalma, valamint protestáns hagyományok és szakrális vonatkozások a német nyelvű irodalmakban.

Cseke Ákos (Ph.D) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétika Tanszékének oktatója. Fontosabb publikációi: A tisztaság könyve (2009), A középkor és az esztétika (2011), A távol közelében (2011), Mennyi boldogságot bír el az ember? (2014).

Cseppentő Krisztina szak- és műfordító német, holland és magyar nyelveken. Egyetemi tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetemen, Jénában (Friedrich Schiller Universität) és Erlangenben (Friedrich Alexander Universität) végezte. Jelenleg könyvtárosként dolgozik, doktori képzésre készül.

Demeter Márton (Ph.D) a Károli Gáspár Református Egyetem Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet Művészet- és Médiapedagógia Tanszékének docense, valamint a Budapest Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskolájának oktatója. Alapító társfőszerkesztője a KOME: An International Journal of Pure Communication Inquiry című nemzetközi folyóiratnak, valamint az Egyház és Társadalom című online folyóirat főszerkesztője.

Dobák-Szalai Zsuzsanna az Eötvös Loránd Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Kutatási területe az időszerkezetek és zárlatok vizsgálata Julio Cortázar kisprózájában, elsősorban összehasonlító elemzések segítségével.

Faludy Judit (Ph.D) művészettörténész az MTA BTK Művészettörténeti Intézet munkatársa, az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény kurátora, Interdiszciplináris kutatócsoportjának vezetője, a RIHA online journal magyarországi szerkesztője, pszichodráma-vezető, okleveles interkulturális pedagógia és pszichológia szakos bölcsész, a KRE Szabadbölcsészet Tanszékének docense valamint a Wesley János Lelkészképző Főiskola oktatója.

Farkas György a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában szerzett abszolutóriumot, témája Kuroszava Akira nem japán textusok alapján készített filmadaptációinak vizsgálata. Kutatási területei közé tartoznak a japán filmtörténet, a film és vallás kapcsolata, valamint a filmadaptációk. 2013 és 2015 között a Doktoranduszok Országos Szövetsége Művészeti, Színház- és Filmtudományi Osztályának elnöke volt.

Farkas Zsuzsa művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa, számos könyv (pl. Műtárgyfényképezés, Festő-fényképészek, Embermásoló) és katalógus tanulmány, önálló cikk szerzője. Kutatási területe a fénykép magyarországi megjelenésének legkorábbi szakasza.

Fogarasi Klára fotótörténész, néprajzkutató. A Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívum Fényképtárának főmúzeológusaként kiállításai Varsó, Bécs, Prága Magyar Intézeteiben, a Kassai Városi Képtárban, illetve Poznan, Szabadka, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós múzeumaiban voltak láthatók. Fontosabb publikációi: A régi világ falun (Néprajzi Múzeum – Helikon Kiadó, 1996, fényképgyűjtemény, in A Néprajzi Múzeum Gyűjteményei, Budapest, 2000, 729–776); Isten házai és szolgái – Missziók a 19. század végén (kiállítási katalógus, Agroinform Kiadó, 2001); Színes néprajzi fotók – autokróm felvételek a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből (Budapest, 2004); Képgyártó dinasztia Székelyudvarhelyen, A Kováts-napfényműterem 100 éve (kiállítási katalógus, Budapest, 2007); Mounting, matting, framing, passe-partout, presentation (in Encyclopedia of Nineteenth-Century Photography, editor John Hannavy, Routledge Taylor & Francis Group New York – London, II. 951–955). Napjainkban izgalmas kihívásnak tekinti a megváltozott (privát) fotózási és fényképhasználati szokások megfigyelését, különböző összefüggésekben való vizsgálatát, értelmezését.

Gálosi Adrienne (Ph.D) a Pécsi Tudományegyetem Esztétika és Kulturális Tanulmányok Tanszék adjunktusa. Kutatási területe a modern és kortárs művészetelméleti kérdések.

Gellér Katalin (Ph.D) művészettörténész, 1971-től a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének, majd az MTA Bölcsészettudományi Központ Művészettörténeti Intézetének főmunkatársa volt. Kutatási területe a 19–20. századi magyar és francia művészet.

Gőbel Orsolya (Ph.D) a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet Fejlődés-lélektani Tanszékének docense. Óvodapszichológusként huszonöt éve figyel a gyerekekre, jelenleg konzultáns pszichológusként tevékenykedik egy budapesti óvodában. Ez idő alatt dolgozta ki az ún. Szocioemocionális Pedagógia Terápiát, mely a Varázsjátékok hétkötetes játékgyűjteményét használva, a képzeletjátékok segítségével erősíti meg a gyermekek lélekvilágát.

Grezsa Ferenc (MD) a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet adjunktusa, a Pszichológiai Továbbképző Központ vezetője, a „mentálhigiénés segítő”, valamint az „online mentálhigiénés tanácsadás” szakirányú továbbképzések alapítója. Kutatási területei: online tanácsadás, lelki egészségfejlesztés, drogmegelőzés. A Magyar Mentálhigiénés Szövetség, az Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság és a Szlovákiai Magyar Mentálhigiénés Közösség tiszteletbeli elnöke.”

Gyöngyössy Orsolya (Ph.D) 2014-ben védte meg a Szegedi Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskolában a disszertációját. Jelenleg az MTA–SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport munkatársa. Kutatási területei: a szenttisztelet, halotti búcsúztatók, temetkezési szokások, szent jelenések, céhek és vallási társulatok. Terepmunkát Székelyföldön (Csíkmenaság, Ozsdola) és a Váci Egyházmegyében végez.

Hárdi István (Ph.D) ny. vez. főorvos, ideg-, elmeszakorvos, pszichológus, utóbbiból kandidátus, pszichoanalitikus, c. főiskolai tanár. Aktív évei alatt Ápoláslélektan – Pszichológia a betegágynál könyve magyarul hat, számos külföldi kiadásban többször megjelent. A dinamikus rajzvizsgálat kialakítása és kutatása jelenlegi fő területe, melyből könyve harmadik kiadása áll sajtó alatt. 150 közleménye, 16 könyve jelent meg. Díjai közül: Pest megyében Semmelweis-emlékérem (1968, 1993), a Japán Kifejezéspszichopatológiai és Művészetterápiás Társaság nagydíja (1992), az azonos nevű amerikai Társaság (2004), a francia Társaság (SIPE) Ferdiére-díja, 1994-ben Oláh Gusztáv életmű díja a Magyar Pszichiátriai Társaságtól és 2014-ben Ferenczi Sándor-díj a Magyar Pszichoanalitikus Társaságtól.

Horváth Csaba (Ph.D) a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi, Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének docense. A párizsi Ecole des Hautes Etudes en Sciences Sociales-on szerzett DEA fokozatot, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen doktorált esztétikából. Kutatási területei: regényelmélet, kortárs magyar irodalom, populáris kultúra.

Horváth Katalin (Ph.D) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének (1977–2006) és a Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének (2006–2009) nyugalmazott docense, a veszprémi Pannon Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének alapítója. Kutatási területei: a névelmélet és az etimológia, a trópuselmélet, a szinkrónia és a diakrónia, valamint a szintaxis és a szemantika viszonyának a kérdései.

Hóvári János (Ph.D) a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Intézetének docense, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) főigazgatója.

Juhos Rózsa az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiatudományi Doktori Iskolájának hallgatója, A művészettörténet oktatási program résztvevőjeként a késő középkori művészet és liturgia kapcsolatával foglalkozik.

K. Kaposi Krisztina a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. A textológia és régi irodalom oktatási program résztvevőjeként a Névtelen szerző Comico-Tragoediájával és történeti-irodalmi kontextusával: a dráma eszmetörténeti hátterével, forrásaival, szöveghagyományával és kritikai kiadásával foglalkozik.

Kása Dorottya a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének mesterszakos hallgatója és demonstrátora, több konferencia-előadás, poszter, cikk és könyvfejezet társszerzője.

Kékesi Kun Árpád (Ph.D, dr. habil) a Károli Gáspár Református Egyetem Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet Színháztudományi Tanszékének alapító docense, a Magyar Tudományos Akadémia Színház- és Filmtudományi Állandó Bizottságának elnöke, a Theatron színháztudományi periodika szerkesztője. Kutatási területe a kortárs rendezői színház és az operajátszás tradíciója, illetve mai trendjei.

Kemenesi Zsuzsanna (Ph.D) a Kaposvári Egyetem Művészeti Kar, Médiaművészeti Intézetének docense. 2003 óta foglalkozik Moholy-Nagy László-kutatással. A Steve Yates által szerkesztett mű magyar fordítása (Fotókritikai antológia, A Tér költészete) magyar fordítása 2008-ban jelent meg a Typotex Kiadó gondozásában. A 2008–2009-es akadémiai évben a Japan Society for the Promotion of Science jóvoltából a University of Creation; Art, Design, Music & Social Work-nél folytat posztdoktori kutatásokat (Takasaki Japan, kutatótárs: Prof. Yoshitaka Wani).

Kenéz László (Ph.D) 2008 óta filozófiát, logikát, tudományelméletet, retorikát, zeneelméletet és mentális rekreációt tanít a Testnevelési Egyetemen. Kutatási területe a fenomenológia. Japán vallásos zenekultúrájával 2006 óta foglalkozik, sakuhacsin (japán bambuszfuvolán) 2011 óta tanul eredeti zen buddhista zenét.

Klemm László (Ph.D) a Károli Gáspár Református Egyetem Német Nyelv és Irodalom Tanszékének docense a felvilágosodástól a Goethe-korszak végéig terjedő irodalomtörténeti korszak oktatója és kutatója. Publikál még Franz Kafka és Christine Lavant munkásságával összefüggésben is. Oktatási területe a fentieken túl kiterjed még a kultúratörténet és az intermedialitás körére is.

Koós Tamás belgyógyász, az Országos Egészségfejlesztési Intézet munkatársa, az Országos Addiktológiai Centrum tudományos munkatársa, a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) állandó tagja. Több mint egy évtizede foglalkozik népegészségügyi kérdésekkel, addiktológiai témákkal.

Korpics Márta (Ph.D) kommunikációkutató, doktori disszertációját a késő modern vallásosság egy fontos jelenségéről, a zarándoklatokról írta. Kutatási területei: a vallási jelenségek és a kommunikáció kapcsolata, közösségkutatás, közösségfejlesztés.

Kosinsky Richárd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiatudományi Doktori Iskolájának hallgatója. A művészettörténet oktatási program résztvevőjeként a kortárs absztrakt művészet komparatív olvasatával foglalkozik, különös hangsúlyt fektetve a magyar szcénára és a kulturális identitás kérdéseire, a kelet-közép-európai régiót fókuszba állítva.

Kovács Imre (Ph.D) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Tanszékének docense. Kutatási területei: középkori keresztény ikonográfia, Liszt és a képzőművészet.

Kövi Zsuzsanna (Ph.D) a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet Általános Pszichológiai Tanszékének adjunktusa. Számos hazai és nemzetközi kutatásban vesz részt, módszertani, személyiség- és egészségpszichológiai, valamint klinikai pszichológiai területeken.

Kucsera Tamás Gergely (Ph.D) filozófia szakos bölcsész és tanár, szociológus, közgazdász (MBA), nemzetközi szakértő, címzetes egyetemi docens.
A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa, a Valóság szerkesztője, a Magyar Művészet társfőszerkesztője. A Magyar Művészeti Akadémia főtitkára.

Legéndy Kristóf (Ph.D) a Károli Gáspár Református Egyetem Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézetének adjunktusa. Kutatási területe az újkori, valamint a legújabb kori tudományos ateizmus filozófiai, kritikai elemzése, különös tekintettel az angolszász ateizmusra. A keresztény bölcselet egyes kérdéseivel is kiemelten foglalkozik. Filozófiai, teológiai témájú írásain kívül több művészetelméleti, művészetfilozófiai publikációja is megjelent.

Lipp Mónika (Ph.D) művészettörténész, 2012-ben védte meg doktori disszertációját, melynek témája az egri irgalmasrendi kolostor, kórház és templom 18. századi berendezésének rekonstrukciója volt. Jelenleg az Egri Érseki Palota Látogatóközpont állandó kiállításának létrehozásán dolgozik, kutatási területei: szakrális művészet, ikonográfia.

Lovász Irén (Ph.D) a Károli Gáspár Református Egyetem Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézetének docense. Kutatási területei: kulturális antropológia, zene- és vallásantropológia, etnomuzikológia, vallási néprajz, szakrális kommunikáció, performativitás, kultúrakutatás, művészeti kommunikáció, zeneterápia, hangterápia, archeoakusztika. Énekes előadóművészként a népzene, a világzene, a régi zene, a szakrális zene művelője. A Preis der Deutschen Schallplattenkritik (1996), Az év Legjobb Énekesnője eMeRTon Díj (2002), a Bartók Béla Díj (2006) és a Magyar Művészetért Díj (2009) kitüntettje.

M. Tóth Géza (DLA, Ph.D) a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, rektora, Oscar-díjra jelölt filmrendező, producer, látványtervező, a KEDD Animációs Stúdió alapítója és vezetője.

Mirnics Zsuzsanna (Ph.D) a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének docense, a Személyiségpszichológiai Tanszék vezetője. Hipnoterapeuta, művészetterapeuta és klinikai szakpszichológus végzettséggel is rendelkezik, kutatásai a személyiség- és egészségpszichológiára, valamint a spiritualitásra irányulnak.

Miskei Antal (Ph.D, dr. habil) Miskei Antal 1967-ben született Budapesten. 1986-ban érettségizett a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1992-ben szerzett diplomát történelem, valamint latin nyelv és irodalom szakon. Doktori disszertációját 1997-ben védte meg. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézetének habilitált egyetemi docense. Kutatási területe: Csepel-sziget és Ráckeve története a közép- és az újkorban.

Németh István (Ph.D) művészettörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem, Német és Holland Kultúrák Intézete Néderlandisztika Tanszék docense. 1989 és 2011 között a Szépművészeti Múzeum Régi Képtár Osztályán dolgozott muzeológusi, majd főmuzeológusi beosztásban. Kutatási területei: 17. századi holland festészet, Németalföld története és kultúrtörténete, keresztény és profán ikonográfia, a magyarországi műgyűjtés története.

Nyerges Gabriella művészettörténész, muzeológus, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum éremgyűjteményének kezelője. Kutatási területei az irodalom és más művészeti ágak kapcsolódási pontjai. Megjelent tanulmányai: Márai Sándor művészetszemlélete (2000), Kiállítás éremkedvelőknek (2003), Pillanatképek egykori literátorokról – családi fényképtípusok egy eklektikus gyűjteményben (2010).

Páli Attila a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Cseke Ákos témavezetésével Weöres Sándor és a misztika kapcsolatának feltérképezésével foglalkozik. Eddig a Kultúra és Kritika honlapon illetve a Vigiliában jelentek meg írásai.

Prontvai Vera a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási területe költészet és szakralitás a kortárs magyar színházművészetben. Tíz éve dolgozik a Mária Rádióban, öt éve a rádió főszerkesztője.

Rácsok Gabriella (Ph.D) református teológus-lelkész, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia főiskolai docense. Doktori értekezését a Film mint missziói eszköz korunk változó vallásosságának kontextusában címmel írta. Kutatási területei: teológiai etika, teológia és film, valláslélektan, felekezetközi párbeszéd.

Reinhardt Melinda (Ph.D) a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszékének adjunktusa. Klinikai szakpszichológus. A Zuglói Egészségügyi Szolgálat Gyermek-, és Ifjúság Pszichiátriai Szakrendelésének munkatársa. A Magyar Pszichológiai Társaság Kifejezéspszichológiai Szekciójának titkára, valamint a Dr. Szondi Lipót Emlékalapítvány kuratóriumának tagja. Kutatási területei: a személyiség különféle módszerekkel (papír-ceruza tesztek, projektív eljárások, kiemelten a képi kifejezéspszichológia technikái) történő mérése; kapcsolatvizsgálatok (a család rendszerének pszichológiája, baráti kapcsolatok); a mentális egészség (a pozitív pszichés funkcionálás) intra-, és interpszichés vonatkozásainak feltárása. A Magyar Pszichológiai Társaság Kifejezéspszichológiai Szekciójának titkára.

Rózsa Sándor (Ph.D) az Eötvös Loránd Tudományegyetem egykori oktatója és kutatója, jelenleg Robert Cloninger, amerikai pszichiáterrel együttműködve dolgozik a személyiség pszichobiológiai modelljén és mérési lehetőségein. Az OS Hungary tesztfejlesztő pszichológiai teszteket forgalmazó és fejlesztő vállalat vezetője.

Schiller Vera (Ph.D) a Semmelweis Orvostudományi Egyetem nyugalmazott oktatója, az Ókortudományi Társaság, a Vallástudományi Társaság és a Néprajzi Társaság tagja. Kutatási területei az ókortudomány és a vallástörténet.

Sepsi Enikő (PhD, Sorbonne–ELTE) a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, a Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet alapító vezetője. Yves Bonnefoy és Valère Novarina műveinek fordítója, kutatási területei a modern és a kortárs francia költészet, a színház- és a vallástudomány, ezen belül a modern és kortárs misztika. 2010-ben rangos francia állami kitüntetést, az Akadémiai Pálmák Rendjének Lovagi fokozatát vehette át. A témában megjelent főbb munkák: Le ‘théâtre’ immobile de János Pilinszky – lu dans l’optique de Mallarmé, Simone Weil et Robert Wilson (Párizs, L’Harmattan, 2014); Pilinszky János mozdulatlan színháza Mallarmé, Simone Weil és Robert Wilson műveinek tükrében (Budapest, KRE–L’Harmattan, 2015); A spirituális közvetítő (szerk. Sepsi Enikő, Vassányi Miklós, Voigt Vilmos, Budapest, KRE–L’Harmattan, 2014); Simone Weil – philosophie, mystique, esthétique (sous la direction de G. Gutbrod, J. Janiaud, E. Sepsi, Paris, Archives Karéline, 2012, magyarul: Gondolat Kiadó, 2011); Simone Weil et le poétique (társszerkesztés Jérôme Thélot-val és Jean-Michel Le Lannou-val, Párizs, Editions Kimé, 2007); Valère Novarina: A cselekvő szó színháza (válogatás V. Novarina esszéiből, vál., szerk. és előszó Sepsi Enikő, ford. Kovács Veronika, Rideg Zsófia és Sepsi Enikő, Ráció Kiadó, 2009); Le théâtre et le sacré – autour de l’oeuvre de Valère Novarina (szerk. Sepsi Enikő, Ráció Kiadó, 2009).

Spannraft Marcellina (Ph.D) nyelvész, költő, műfordító, a Károli Gáspár Református Egyetem Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék docense. Kutatási területei: költészet és szakralitás, haikuköltészet.

Szántó István képzőművész, munkáira jellemző a tárgyi folklór használata, azon belül leginkább a vallásos népművészet tárgyi emlékei, valamint a kisajátítás művészete. Megjelenik bennük a fogadalmi tárgyak képzeletgazdagsága, a papírkivágások sokfélesége, a mézeskalács és a votív tárgyak ütőfáinak formagazdagsága, az árnyjáték, az áttört fatábla betétek változatossága, a szimmetria fogalma. A hagyományos alkotásmód mellett más műfajokkal (public art) is kísérletezik, amelyek szorosan kapcsolódnak a kortárs szenzuális képzőművészethez.

Száz Pál a pozsonyi Színművészeti Egyetem színházi rendező és dramaturg szakán diplomázott 2013-ban, majd a Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének doktorandusza lett. Kutatásaiban elsősorban Borbély Szilárd műveit vizsgálja, de motívumtörténettel és drámaelemzéssel foglalkozik. Szépíróként két kötete jelent meg: Arcadia (Kalligram, 2011), Halott föld, halott lányok (Kalligram, 2013). Az Irodalmi Szemle szerkesztője.

Tóth Sára (Ph.D) a Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Intézetének docense, az első magyar nyelvű Northrop Frye-monográfia szerzője. Kutatási területei: Northrop Frye, irodalom és vallás kapcsolata.

Törőcsik Attila informatikus mérnök, főiskolai tanár, zeneszerző, a Közép-Európai Civil Kutató Intézet főigazgatója, az intézet Kommunikáció és Média műhelyének igazgatója. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem kommunikáció és média mesterszakos hallgatója. Kutatási területe a zenei kommunikáció és a civil média. Templomok című hárfaversenyével 2015-ben elnyerte a Nemzeti Kulturális Alap zenei alkotói pályázatát.

Vargha András (Prof. dr. habil) a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének professzora, aki a matematikai statisztika és a pszichometria területén folytat négy évtizede nemzetközileg is jelentős kutatásokat és oktató tevékenységet.

Várkonyi Borbála a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója.

Vass Zoltán (Prof., Ph.D) a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének, az Általános Lélektani és Módszertani Tanszékének, valamint a Magyar Pszichológiai Társaság Képi Kifejezéspszichológia szekciójának vezetője, egyetemi tanár. Kutatási területei: projektív tesztek számítógépes elemzése; mesterséges intelligencia a pszichodiagnosztikában, szakértői rendszerek; rendszerszemléletű konfigurációelemzés, heurisztikus tesztelemzés.

Zsoldos Emese művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Adattári és Dokumentációs Főosztályának munkatársa.